Új sorozatot indítunk: minden második vasárnap a zenetörténelem egy kiemelkedő koncertjét, az élő fellépések történelmének egy-egy mérföldkövét idézzük fel.
1969 Augusztusa: Woodstock
Egy ilyen sorozatot nem is lehet mással kezdeni, mint minden fesztiválok ősével, az álomkoncerttel, amely 1969. augusztus 15-17. között zajlott, és amelyre egy háromnapos jegy 18 USD-t kóstált. Nem rossz árszabás egy történelmi fesztiválon való részvételért, nem igaz? Aki ott volt, az lehet majd százéves is akár, akkor is menő lesz a dédunokái és annak összes haverja szemében.
 |
| Jimi Hendrix - Forrás |
Az esemény azonban nem kizárólag a zenének és a koncerteknek köszönheti legendás voltát, hanem mindazoknak az értékeknek és annak a világlátásnak, melyet a fiatalok a zene közvetítésével tapasztalhattak meg. Különböztek ők a világtól, egymáshoz való hasonlóságukat azonban Woodstockban élhették meg a legintenzívebben.
Az eseményt mindössze fél év szervezés előzte meg. Az eredetileg tervezett koncerthelyszínt a megrendezés előtt egy hónappal kellett másikkal helyettesítenie annak a négy fiatalnak, akik a rendezvény szervezését huszonévesen vállalták. További problémát jelentett, hogy bár sokan váltottak jegyet, az esemény nemsokára ingyenes lett, ez pedig hatalmas emberáradatot okozott. Az első látogatók már szerdán sátrat vertek, majd a pénteki napra olyan hatalmas torlódás keletkezett az odavezető utakon, hogy a fellépőket helikopterrel kellett a helyszínre szállítani, és semmilyen orvosi segítség vagy élelmiszer-szállítmány nem tudta a farmot megközelíteni (ugyanis a koncerteket egy tehenészfarmon tartották a New York-állambeli Bethelben). Először csak rettentő párás volt a levegő, majd esni kezdett - és nem hagyta abba.
 |
| Forrás |
A fesztivált a Vietnamban dúló háború alatt rendezték meg, így a mai napig a békemozgalmak, a háborúellenesség, a közösség szinonimájaként is gondolunk rá. Gondoljunk csak bele: Vietnamban ugyanannyian harcoltak, mint ahányan részt vettek a woodstocki eseményeken. Így a fesztivál egyfajta ellenpólust képviselt, megmutatta, hogy így is lehet élni: békében egymással, a nehéz körülmények között is egymást segítve, boldogan és szabadon. Azelőtt a hosszú hajú hippik kilógtak a társadalomból, Woodstock után azonban politikai erőként kellett őket tisztelni, mondja Joel Makower, a fesztiválról szóló egyik legjelentősebb könyv szerzője.
A 25. évforduló megünnepléseként 1994-ben ismét megrendezték a fesztivált, ahol zenélt többek között Sheryl Crow, Aphex Twin, Metallica, Aerosmith, a régiek közül Joe Cocker és Santana, Rollins Band, Nine Inch Nails, Primus, The Cranberries, Red Hot Chili Peppers, Bob Dylan, Peter Gabriel... soroljam? 1999-ben pedig, a 30. évfordulóra újabb zenei csillagokat hívtak össze a szervezők (Muse, Elvis Costello, Megadeth, Metallica és Sheryl Crow ismét, Alanis Morissette, James Brown, Moby, Jamiroquai...).
Woodstock azonban megismételhetetlen: vagy mázlista voltál és átélted, vagy hallgatod Jimi Hendrixet lemezről miközben személyes beszámolókat olvasol ezen a linken. Illetve, ha összespórolod a repülőjegyre valót 2019-ig, akkor még részt vehetsz az 50. évfordulón remélhetőleg újra megidézett legendás fesztiválon. Ne feledjük, Joan Baez, Santana és Joe Cocker még mindig köztünk vannak!
 |
| Santana - Forrás |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése